"Költő vagyok és slammer. Verseket 2004 óta publikálok, két kötetem jelent meg – 2010-ben a Dalok a magasföldszintről, 2013-ban a Polaroidok.

Sok évvel ezelőtt otthagytam egy majdnem elvégzett, Pázmányos esztétika-kommunikáció szakot, de ha minden jól megy, 2014 tavaszán végzek a Károlin, japánon. Dolgoztam számtalan alkalommal újságíróként, több alkalommal szerkesztőként és újabban rendszeresen fordítóként: angolból fordítok krimit és szépirodalmat egyaránt (és fontolva haladva japánból, csakis verseket és szinte kizárólag magamnak). Egyébként 1984-ben születtem, Kalocsán. A Pápai Református Kollégiumban érettségiztem. Kamasz korom óta írok.

Not just for the record, mert egyébként tényleg hálás vagyok értük: 2004-ben a Mozgó Világ nívódíjasa voltam líra kategóriában (Ijjas Tamással megosztva). Első könyvemmel elnyertem a Makói Medáliák, “első kötetesek” díját. A 2011-es évben Móricz Zsigmond Alkotói Ösztöndíjban részesültem.

A magyaroszági slam poetryvel 2011-ben kerültem kapcsolatba. Jelenleg is a Slam Poetry Budapest “egyesület” aktív tagja és rendezvényeinek rendszeres résztvevője vagyok. Az I. Országos Bajnokságon 2. helyezett lettem, a II. Országos Bajnokság közönségdíjasa voltam. Tagja vagyok a József Attila Körnek. Budapesten élek. Szabadidőmben nagyrészt dolgozom.

A tőlem egyébként meglehetősen távol eső Borges írta egy versében: Vagyok, aki túlélte azt a gyávát és ostobát, ki voltam. Ez rám nyilván jövő időben lehet csak igaz: leszek, aki túléli azt a gyávát és ostobát, aki vagyok.
Asszem ennyi."